Ismét módosítja a 2022-ben kihirdetett extraprofitadó-rendeletet a kormány, a hétfői adóemeléssel kapcsolatos bejelentésekkel összefüggésben. Hasonlóan a többi friss kormánydöntéshez, ez is a Magyar Közlöny hétfő esti számában jelent meg, így megtudhatjuk, hogyan változik a tranzakciós illeték, mi is az a kiegészítő tranzakciós illeték és hogy a bankok hogyan felezhetik a 2024-es extraprofitadó-befizetéseiket. Ezen túlmenően még az energetikai extraprofitadó felülvizsgált szabályai is kiderülnek belőle.
Elcsúszásban van a 2024-es költségvetés, amit a kormány a hétfőn ismertetett adóemelési intézkedéstervével kezel. Önmagában az eddig megismert adóemelések nem adják ki a bejelentett 400 milliárd forintos bevételnövelő hatást. Ami nem véletlen, ugyanis az idei büdzsén információink szerint egy rendkívüli MVM-osztalékbefizetés is segít.
A kormány hétfői döntésével növelte a bankokat terhelő különadókat, de egyúttal azt is bejelentette, hogy igyekszik megakadályozni, hogy a pénzintézetek továbbhárítsák a sarcot az ügyfelekre. A közlöny hétfői számában meg is jelent egy rendelet, amely ennek a részleteit szabályozza.
Ahogyan az a levegőben lógott a költségvetés komoly elcsúszása miatt, a kormány ismét adóemeléssel foltozza be a büdzsét és ezzel közvetve elismerte, hogy az idei megemelt hiánycélt sem tudná tartani. A bejelentés pozitív olvasata, hogy a kormány felismerte a költségvetés felborulásából fakadó kockázatokat és kezeli azokat. Az érem másik oldala, hogy ezúttal sem piackonform lépésekről döntött, ezúttal sem tartós, kiadásoldali intézkedésekről van szó, ami miatt minden ilyen csomag tűzoltásjelleget ölt. Az elszálló költségvetési hiányt toldozgatással és ideiglenesnek ígért adókkal igyekszik menteni a kormány, az ördögi körnek nevezhető kiigazítási spirálból úgy tűnik, nincs kiút, mivel strukturális intézkedéseket nem találunk az akciótervben. Ennek pedig megfizetjük az árát, az ország befektetői megítélésében, a forint árfolyamának változékonyságában, valamint az esetleges későbbi hitelminősítői lépésekben. Időközben frissebb részletek láttak napvilágot, amelyek átírhatják számításainkat.
Júniusban 107,8 milliárd forintos deficitet termelt csak a költségvetés központi alrendszere. Ilyen alacsony hatodik havi hiányra 2002 óta nem volt példa gyűjtésünk szerint. Az új havi adat kapcsán bemutatjuk, hogy mi várható az idei egész éves deficit teljesülése tekintetében.
A frissen megjelent kormányzati szektor adatok is azt a várakozást támasztják alá, hogy a kormány elvétheti az idei megemelt hiánycélját, ez pedig szintén kedvezőtlen fejlemény a 2025-ös büdzsé szempontjából. Érdekes kérdés lesz azt látni, hogy a kiigazítási igényre hogyan reagál a kormány a közeljövőben.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány új dologra készül a bankszektor különadóztatása terén. Orbán Viktor miniszterelnök pár héttel ezelőtti utalása, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelzése után Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának Portfolio-n megjelent keddi cikkének fő üzenetei alapján kijelenthető: egy új forgatókönyv léphet be a képbe, ami azt vetíti előre, hogy az érintett szereplők a korábban vártnál magasabb adóterheléssel is szembenézhetnek.
Az előzetes adatok szerint 1068 milliárd forint, a GDP 5,4%-a volt a kormányzati szektor 2024 első negyedéves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 611 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,0 százalékponttal lett kedvezőbb - közölte kedd reggel a KSH.
Nehéz helyzetben van a kormány a költségvetés miatt. Idén még a megemelt hiánycélt is elvétheti a kabinet, az államadósság növekedhet, a hitelminősítők árgus szemekkel figyelnek és konszolidációs csomagot várnak, közben pedig a kormánynak mozgásteret kell találnia a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve a "lazításnak", a gazdaságélénkítő-támogató igények ugyanis már megjelentek. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lehetőségek állnak a kormány előtt, mely utat választhatja a legnagyobb valószínűség szerint.
Májusban csökkentek a központi költségvetés kiadásai éves alapon, miközben a bevételek enyhén növekedni tudtak, ezen belül is szépen teljesültek az általános forgalmi bevételek - derül ki a Pénzügyminisztérium által hétfőn közzétett részletes államháztartási adatokból.
A kormány a hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent határozatában 41 milliárd forinttal megemelte a gyógyító-megelőző kassza idei költségvetési kiadásait.
2024-től jobb lesz a gazdaságkörnyezet és így a gazdaságpolitikának lehetnek lehetőségei, azonban nem csak a hiányt javító folyamatok jöhetnek a következő években, hanem a másik oldalon vannak hiányt növelő tényezők is - jelezte az egészségügyi szakemberek, kórházigazgatók előtt Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferencia nyitó előadásában.
49 milliárd forintos többletet ért el a költségvetés májusban a Pénzügyminisztérium előzetes adatközlése szerint. Erre 2016 óta nem volt példa.
Szerda reggel írta meg a 24.hu saját értesülései alapján, hogy a magyar állam megvásárolja a Dürer Park irodaházait, ahová a Nemzetgazdasági Minisztérium és a hozzá tartozó állami szervek költöznének. Nem sokkal később az érintett minisztérium közleményben erősítette meg a vásárlás és a költözés tényét. A vételár valahol 80-120 milliárd forint környékén lehet a hírek szerint, és ez rontani fogja az amúgy is nehéz helyzetben lévő költségvetés helyzetét.
Miközben a személyi jövedelemadóból, valamint a járulékokból ömlenek idén a költségvetésbe a bevételek, addig az áfabevételek eddig nem tudtak helyreállni 2024-ben sem - olvasható ki a Pénzügyminisztérium részletes áprilisi államháztartási jelentéséből. Mindez arra utal, hogy az idei erőteljes bérkiáramlás az szja-bevételeket megtolja, viszont a lakosság ezt nem költi el a boltokban, így az áfabevételek büdzsét stabilizáló ereje továbbra sincs jelen. Közben a kormány állami vagyonnal kapcsolatos nagyköltései sem épp segítenek a költségvetés kiszolgáltatott helyzetén.
A csütörtök esti Magyar Közlönyben több, a költségvetést érintő idei forrásátcsoportosítás jelent meg.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Minden jel arra mutat, hogy Kamala Harris lesz a demokraták jelöltje.
Ezt kínálja a volt elnök, illetve a jelenlegi alelnök Európának és Ukrajnának.
A kezdeményezést a brit kormány indította el.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
